5:1 Emlékezzél meg Uram, mi esett meg rajtunk; tekintsd meg és lásd meg gyalázatunkat!

5:2 A mi örökségünk idegenekre szállt; házaink a jövevényekéi.

5:3 Apátlan árvák lettünk; anyáink, mint az özvegyek.

5:4 Vizünket pénzért iszszuk, tűzifánkat áron kapjuk.

5:5 Nyakunknál fogva hajtatunk; elfáradtunk, nincsen nyugtunk.

5:6 Égyiptomnak adtunk kezet, az assziroknak, hogy jóllakjunk kenyérrel.

5:7 Apáink vétkeztek; nincsenek; mi hordozzuk vétkeiket.

5:8 Szolgák uralkodnak rajtunk; nincs a ki megszabadítson kezökből.

5:9 Életünk veszélyeztetésével szerezzük kenyerünket a pusztában levő fegyver miatt.

5:10 Bőrünk, mint a kemencze, megfeketedett az éhség lázától.

5:11 Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szűzeket Júda városaiban.

5:12 A fejedelmeket kezökkel akasztották fel; a vének orczáit nem becsülik.

5:13 Az ifjak a kézi malmot hordozzák, és a gyermekek a fahordásban botlanak el.

5:14 A vének eltüntek a kapuból, [megszüntek] az ifjak énekelni.

5:15 Oda van a mi szívünk öröme, gyászra fordult a mi körtánczunk.

5:16 Elesett a mi fejünknek koronája, jaj most nékünk mert vétkeztünk!

5:17 Ezért lett beteg a mi szívünk, ezekért homályosodtak meg a mi szemeink;

5:18 A Sion hegyéért, hogy elpusztult; rókák futkosnak azon!

5:19 Te Uram örökké megmaradsz; a te királyi széked nemzedékről nemzedékre!

5:20 Miért feledkezel el örökre mi rólunk? [miért] hagysz el minket hosszú időre?

5:21 Téríts vissza Uram magadhoz és visszatérünk; újítsd meg a mi napjainkat, mint régen.